“GONDOSKODÁS SZENVEDÉLLYEL” SZAKMAI NAP

Az épület nemcsak a régió és Pest megye onkopulmonológiai központja, hanem a régió járóbeteg-ellátó centruma és CT kiszolgálja is kíván lenni. Ez az új portfólió harmonikusan egészíti és teljesíti ki a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet szakmai hálózat rendszerét. Az építkezéssel kapcsolatosan további fejlesztések is várhatók.  Növekszik az alváslabor kapacitása és  nagyobb hangsúlyt helyezünk az ambuláns légzésrehabilitációra.

Az elmúlt évtizedekben a genetikai felfedezések és molekulárbiológiai megfigyelések hatására célzott kezeléseket sikerült hadrendbe állítani mind ritka genetikai betegségekben, mind pedig nagyobb prevalenciájú kórképekben.  Ennek eredményeképp, ma már az azonos diagnózissal élő betegek kezelése is erősen eltérhet – feno- és genotípus különbözősége esetén – egymástól.

A tudomány tendenciája a minél szofisztikáltabb, személyre szóló, precíz megfigyelésre építi a terápiát. A tünet orientált diagnosztikát immáron nem csupán tünet orientált kezelés, hanem a mind precízebb fenotípus megfigyelés, genotípus ismeret és ilyen személyre szabott terápia fogja jellemezni.

A légúti betegségek lefolyásában az állapotromlás leginkább az időről időre megjelenő fellángolások kapcsán érhetők tetten.

Igen sokszor a gyakran exacerbáló fenotípus hátterében compliance gondok, szociális tényezők játszanak szerepet. Ezekben az esetekben a primér tudományos megközelítés mellett szükség van a beteg ellátását végző többszintű gondozásnak.

Ebben a szekcióban egyrészről az exacerbatiok megelőzésének modern irányelveit elemezzük, másrészről viszont  a páciensek gondozásában résztvevő kollégákkal fogjuk megbeszélni azokat a lehetőségeket, amelyek javíthatják a betegek asztmás kontrollját a compliance javítás eszközeivel, ami az Intézeti osztályok, a szakorvosok, szakasszisztensek, ápolók és a háziorvosok koordinált együttműködésével valósulhat meg.

A XXI. századi medicina fejlődése során nemcsak egyre jobban értjük a betegségek kialakulását, hanem egyre hatékonyabb módszerek állnak rendelkezésre a kezelésre és a támogatásra is. Az így meghosszabbodó élettartam és szükségszerűen a szenvedés, aminek megélése mindannyiunknál más és más, számos olyan gyógyítási, morális és jogi valamint hívő beteg és orvos esetében olyan teológiai kérdést vet fel, amivel mindannyian találkozunk napi működésünk során.

És vajon mindig egybeesik az orvoséval?

Ebben a szekcióban ezeket a gondolatokat fogjuk boncolgatni

Felkért hozzászólók:

Dr. Tóth Krisztina, főorvos – Polcz Alaine Hospice, Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet

Dr. Mártonffy Marcell teológus – Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem

A légzőszervi betegek gondozása során, a szomatikus elemek mellett hangsúlyosan merülnek fel lelki elemek, melyek egyfelől a betegség romlásához, másfelől pedig túlzott gyógyszereléshez vezethetnek.

A légzésszabályozás összetettsége, számtalan kapcsolódási pontja különböző légzésminták kialakítását vonja maga után, ami érzékenyen szól bele a sav-bázis homeosztázisba. Ősi kínai és indiai felismerés, hogy a légzéssel kiváltható ellazulás és nyugalom, ugyanakkor az is elmondható, hogy a helytelen légzéstechnika vagy a légúti betegségekkel automatikasan járó rossz technika hatványozottan előhívja a lappangó pszichés zavarokat.

Nem egyszerűen pszichoszomatikáról fogunk beszélni, hanem arról, hogy a “software” milyen komoly hatással és számos kapcsolódással hat a “hardware”-re.

Felkért hozzászólók:

Prof. Illés Zsolt – University uf Southern Danmark, Odensee

Dr. Várdi Katalin – Tüdőgyógyintézet Törökbálint, osztályvezető főorvos

Az elmúlt években ez a program kis módosítással a COPD-sek mellett kiterjeszthetővé vált nemcsak az asthmásokra, hanem az interstitialis tüdőbetegekre, légzőizom-érintett neuromuscularis betegségre és obesitas hypoventilatioban szenvedőkre valamint az obesitas hypoventilatio miatti globális légzési elégtelenségra. Fontos feladat a multimorbid betegek esetében, hogy a sokszor egymásnak ellentmondó életforma javaslatokat és a gyógyszerelést összehangoljuk a páciensek biztonsága érdekében. Nem kisebb a feladat, mint a betegek compliancének és adherenciájának fokozása a megértésen és a betegoktatáson, lelki támogatáson keresztül.

Nagyon fontos fókuszpont a tüdőműtét környéki felmérés, a műtéti rizikó megítélése és felkészítés a beavatkozásra a műtét előtt. Utána pedig a beteget meg kell tanítanunk a kisebb tüdővel való együttélésre. Munkánk során nem feledkezhetünk el azokról a tüdőbetegekről, akik más ok miatt kerülnek műtétre, egy magas rizikójú helyzetbe, valamint azokról sem, akiknél kardiológiai vagy hasi beavatkozás után alakul ki rekeszmozgás eltérés.

A szekció szervezői: Dr Paraczki Ágnes, Dr. Kiss Csongor, Dr. Várdi Katalin., Tóth Mónika, Schneider Zsolt, Orbánné Rácz Erzsébet.

A parciális és globális légzési elégtelenség – bármilyen betegségben alakult is ki – korábban immobilitásra ítélte a benne szenvedőket.

Az oxigénkezelés fejlődésével lehetővé vált olyan eszközök alkalmazása is, amely már repülőúton is a betegek rendelkezésére áll.

A globális légzési elégtelenség kialakulásánál azonban a hypercapnia csökkentésére is törekedni kell. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a magas széndioxid szint – akár fokozatosan, akár akutan alakul ki – noninvazív lélegeztetéssel uralható. Tartós bevezetésével nemcsak az életminőséget javítja, de a várható élettartamot is befolyásolja.

Hasonlóképpen fontos számos kórképben az expectoratio hatékonysága.

Ezt használta ki Szántó Zalán docens úr, mellkassebész is, aki a tüdőszűrés megszüntetését követően hidat keresett a low dose CT és a betegek között. Mobiltelefonos GPS alapú applikációja segítségével a sikeres tüdőszűrések száma megsokszorozható volt.

Fülöp Róbert sebészként dolgozott. Hosszú tapasztalata az idős gondozásban arra indította, hogy egy hordható egészségügyi monitorral létrehozott, high-tech multidiszciplináris környezetben alkalmazható, mesterséges intelligenciára épülő rendszert fejlesszen, amely Big Data feldolgozás segítségével alkalmas egészséges emberek preventív nyomon követésére, diagnosztikára és gondozásra egyaránt. Ebben a szekcióban egy kis gyakorlati bemutatóra is sor kerül.

Korunkban sok helyről  kapjuk a figyelmeztetést, hogy rohanó, változó, “multitasking” világban élünk.

Az éjszakai pihenést nemcsak speciális munkakörök korlátozzák, hanem saját döntésünk is, hogy mindig naprakészek, informáltak legyünk. Így egyre rövidebb időnk jut az alvásra.

Ma még nem tudjuk, hogy memóriánkra, személyiségünkre, pszichés állapotunkra miként fog hatni a megváltozott alvásmennyiség abban a helyzetben, amikor a homo sapiens alvásigénye és alvásstruktúrája még nem alkalmazkodott az új fényforrások rendszeréhez.

Felkért hozzászólók:

Dr. Vida Zsuzsa neurológus, somnológus – Tüdőgyógyintézet Törökbálint

Dr. Kunos László pulmonológus, somnológus – Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika