Mi a különbség az asztma és a COPD között?

Hasonló tüneteik miatt gyakran összekeverik őket, de fontos tudni, hogy a COPD és az asztma két különálló betegség, amelyek különböző kezelést is igényelnek.

Mi a közös a COPD-ben és az asztmában?

A COPD, azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegség a légzőrendszer lassan és fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan betegsége, amely két tünetcsoport, az idült hörghurut (bronchitis) és a tüdőtágulás (emfizéma) egyidejű megnyilvánulásával jár. Az idült hörghurut a légutak hörgőinek beszűkülésével és fokozott váladékképződéssel, a tüdőtágulás pedig a tüdőhólyagocskák visszafordíthatatlan tágulatával jár együtt. A COPD legfőbb tünete az egyre fokozódó és változó intenzitással súlyosbodó nehézlégzés, köhögés, köpetürítés. 

Ezzel szemben asztmás állapotban a légutakat a hörgő-nyálkahártya speciális gyulladása miatti duzzanat és a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása beszűkíti.

Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség, melyet időnként fellépő nehézlégzés, köhögési roham, sípoló légzés, zihálás, légszomj és mellkasi szorító érzés jellemez. Statisztikák szerint egyébként a COPD és az asztma gyakran együtt is jár:  a COPD-s betegek nagyjából 40 százaléka asztmával is küzd. Annak esélye pedig, hogy valakinél mindkét betegség kialakul, a kor előrehaladtával növekszik.

És bár az asztma és a COPD hasonlónak tűnhet, vannak olyan egyedi jellemzőik, amelyek segítenek megkülönböztetni egymástól a két betegséget.

Kor

Míg az asztma inkább gyerek- és fiatalabb korban jelentkezik, addig a COPD általában 40 évesnél idősebb dohányosoknál vagy korábban dohányzóknál alakul ki.

Kiváltó okok

A két betegség kialakulásának okai különbözőek. Az asztma pontos okai máig nem tisztázottak, de valószínű, hogy öröklött és környezeti tényezők kombinációja okozza. Az asztmás betegek légútjai érzékenyebbek az átlagosnál és teljesen hétköznapi ingerekre is asztmás gyulladással reagálnak. Asztmát kiváltó tényező lehet például a pollen, a házi por, a poratka, a penész, az állatszőr, a hideg levegő, a fizikai terhelés vagy akár a stressz is.

A COPD kialakulása egyrészt a dohányzáshoz köthető, másrészt rizikófaktornak számít a beltéri légszennyezettség, mint például a fűtéshez használt szilárd tüzelőanyagok égése során keletkező füst rendszeres belélegzése, vagy a különböző foglalkozási ártalmak és a gyakori érintkezés a tüdőt irritáló vegyi anyagokkal. A kockázati tényezők között azonban a dohányzásnak mindképpen kiemelkedő szerepe van – a COPD-s betegek 85-90 százaléka ugyanis a dohányosok közül kerül ki.

Kezelés

Az asztma ma még gyógyíthatatlan, de megfelelő kezeléssel jól karbantartható állapot. A kezelés egyik legfontosabb része, hogy az asztmát kiváltó tényezőket felismerjük, és megtesszük a megfelelő óvintézkedéseket az elkerülésük érdekében. Továbbá fontos, hogy a szükséges gyógyszereket rendszeresen szedjük.

Az asztmához hasonlóan a COPD is egy gyógyíthatatlan, ráadásul progresszív betegség, tehát a kezelés célja nemcsak a tünetek enyhítése, megszüntetése, hanem az állapotromlás megakadályozása is. Az érintetteknek értelemszerűen le kell tenniük a cigarettát és kerülniük kell a passzív dohányzást is. Emellett a COPD esetében is szükség van folyamatos gyógyszeres kezelésre. Jelenleg négy fő kezelési mód áll rendelkezésre a betegség és szövődményeinek kezelésére: míg egyes gyógyszereket rendszeresen kell szedni, másokat igény szerint.

A cikk a hazipatika.com oldalon jelent meg.

Bővebben a szakmai napról

Minden szekciót a felkért szaktekintélyek vezetnek fel, az adott témákhoz pedig további hozzászólókat kértünk fel annak érdekében, hogy valós, eredményes párbeszédek alakulhassanak ki.

A plenáris előadást a jövő gyógyításáról, a precíziós és individuális medicináról fogja tartani Illés Zsolt Professzor, aki Odenseből, Koppengából érkezik hozzánk és tisztel meg minket jelenlétével.